Laurell K. Hamilton: Fogat fogért

"Anita Blake-nek St. Louis-ból ezúttal az egészen távoli, 2600 kilométerre fekvő Las Vegasba kell repülnie szeretett vámpírjai és vérállatai mellől, hogy eleget tegyen egy meghívásnak. A szívélyes meghívó postán érkezett egy levágott fej képében, feladója a sorozatgyilkos vámpír: Vittorio. Melyik nő tudna ellenállni ilyen ajándéknak, pláne, ha szövetségi rendőrbíró? Anita nem is habozik, bár gyomra eléggé émelyeg a repülőúton, három kollégájával a Bűnös Város táncosait és rendőreit tizedelő vérszívó nyomába ered. Az ő nyomában viszont ott liheg Minden Sötétségek Anyja, valamint Belle Morte, vámpírerejének origója. S akkor még csak a jelentősebb ellenlábasokat említettük. A vértigris klán uralta kaszinóvárosban elszabadul a pokol, főleg miután Anita latba veti szerelmi és szexuális vonzerejét. Egy újabb fordulatos és vérpezsdítő kaland az urban fantasy egyik legnépszerűbb szerzőjétől."

Egyre inkább azt gondolom, hogy ez a sorozat az én gyenge pontom. Mert tudom, hogy már soha nem lesz olyan jó, mint az elején, mégis elolvasok minden egyes kötetet, sőt, úgy várom a fenekemen billegve, türelmetlenül, mint egy kisgyerek. Egyszerűen imádom, akármilyen hibákat is követ el, de mindig próbálom úgy pontozni, hogy kivegyem ezt a vonzódást a csillagozásnál. Most azonban... á, ez a kötet irtózat jó volt!

Nem mondom azt, hogy Anita visszatért, azt nem, de sokkal tökösebb volt, mint az utóbbi 5 kötetben. A kevés erotikát felváltotta az izgalom, vér, akció, és persze a vámpírok ősmamija, ami a szememben legalább két csillaggal megemeli az értékét. A sztori most is fantasztikusan ki lett találva, és a tálalással is elégedett voltam.

A karakterek mind a régiek: visszajött Edward (egyik szívem csücske), Olaf (a másik szívem csücskét eme szociopata rabolta el), és Bernardo. Jean-Claude nagy sajnálatomra nem kapott szerepet, úgy, ahogy Micah, Nathaniel, és a szeretők legtöbbje se. Mindenesetre jót tett ez a kis szusszanás a történetnek.

A könyv legnagyobb része a nyomozásra koncentrálódik, de Hamilton belecsempészett egy kis vámpírpolitikát, valamint több olyan helyzetet, amivel előrébb segíti a karakterfejlődést, és nem csak Anita esetében. A "romantikát" azért mégsem hagyta ki teljes egészében - egyik alkalommal Gonosszal és Igazsággal, az egyik legerősebb vámpírikerrel osztotta meg az anyaföldet, másik alkalommal beszerzett egy újabb fiút *tudom, ígértem, hogy nem lesz több, de mégis lett*, Domino-t, a fehér tigrist.

Még mielőtt összegeznék, meg kell említenem, hogy nagyon elégedett vagyok a fantasy világ széles látókörének. Rengeteg lény van belezsúfolva, lehet kapkodni a fejet, hogy ez meg micsoda, és rögtön jön is a magyarázat, két lábon járó szótárunktól álá Anita Blake. Egyébként nem tudom, hova fog elfajulni Anita esete, hiszen mostmár nekromanta; halandó szolga, aki egyben mestervámpír; vérfarkas, vérleopárd, fehér/fekete/sárga/vörös vértigris, és még jóisten tudja, micsoda.

Szerintem ez a kötet tökéletesen megfelelt volna egy zárópéldánynak is, de mint tudjuk, megjelent a Végzetes flört (valamint utólag a Micah), ami ugyan csak egy novella, de én ki nem hagynám!

Összesen 5 csillag a jutalma a drágának. Csak maradjon így!

Adatok:
Kiadó: Agave Könyvek
Oldalszám: 558 oldal
Megjelenés: 2011
Sorozat: Anita Blake (16.)
Egyéb megjegyzés: Puhakötésű, 3980 Ft

Laurell K. Hamilton: Fekete vér

"Anita Blake, nekromanta és vámpírhóhér a világ előtt, szukkubus és vérpán a barátai és szeretői körében, most jó barátként kerül nehéz helyzetbe. Egyik legjobb barátja és egyben szeretője, Jason apja haldoklik. Anita elkíséri hát szülővárosába, hogy örökre elköszönhessen a goromba szülőjétől, aki mintha soha nem olyan fiúra vágyott volna, mint Jason. És ha a családi béke felélesztése nem lenne elég nehéz feladat, kiderül, hogy Asheville nagy szülötte, az elnökjelölt-várományos kormányzó is éppen most utazott haza családjával, hogy itt ülje meg fia lakodalmát, aki a megtévesztésig hasonlít Jasonre. Sajnos, Keith Summerland nem éppen minta-vőlegény, és nemcsak a sajtó érdeklődik minden lépése iránt. Lehet, hogy az élet ismétli önmagát, és Jason megint hasonmás/unokatestvére és volt iskolatársa miatt kerül bajba? És vajon ki vagy mi ébresztette fel Anitában a vértigriseket? Csak annyi biztos, hogy néha még a legnagyobb ellenségünknek is hasznát vehetjük."

Azt hittem, ez a könyv teljes egészében Jasonről fog szólni. Nem először tévedtem. Valóban volt róla és a családjáról szó, de csak minimálisan, amit nagyon sajnáltam. Jason sosem volt a szívem csücske, de
egyértelműen jobban szeretem, mint Nathanielt.

Persze, voltak benne jó pontok is. Az szinte már a sorozathoz tartozó szex most sikerült takarékra csavarni, de így is képbe került a baráti ÉS a mágikus szeretkezés. Előbbi az elején utóbbi a közepén jött a képbe. Ehhez kapcsolódik egy frissítés is: ugyanis a Harlekinben még emlegettem, hogy nem lesz több lepedőpartner. Mégis lett, és nem is egy, hanem rögtön kettő, mindegyik vértigris!

Ágyakrobatikán kívül azonban eléggé kevéslettem a történetet, ugyanis az egész annyiból állt, hogy (közepétől kezdem, mert az eleje elhanyagolható) - hotelbe mennek, paparazzik, korházba mennek, családi frusztráció, vissza a szállásra, paparazzik, szobába, majdnem szex, lánybúcsúztató, lelki szenvedés, szoba, Sötétség Nagyanyja, oltári nagy mágikus szex, amnézia, Richárd, balhé, Anitáék elrablása, öldöklés, Jasont megnyúzták, családi kibékülés, éééés ennyi! Ebből az egészből az érdekesebbbek talán a Vámpírok Ősmamija (bár már őt se tudom nagyon hova tenni), és a vége felé a bimmbumm-party. Ha nagyon össze akarom számolni, körülbelül 50 oldalt, ha kitesz ez a két elem. A többi Anitának kedves picsogás, lelkizés, és a már hobbivá fajuló szex.

Mit hiányoltam? Szerintem ne soroljuk.

Mindezek után azért eléggé meglepő a 3 csillag.

Adatok:
Kiadó: Agave Könyvek
Oldalszám: 360 oldal
Megjelenés: 2010
Sorozat: Anita Blake (15.)
Egyéb megjegyzés: Puhakötésű, 3280 Ft

Laurell K. Hamilton: Harlekin

Ismételten Hamilton-nal jövök, és ezúttal kicsit jobb értékeléssel.

"Létezik egy titkos társaság, akiktől még a vámpírok is tartanak. A szervezet neve: Harlekin, tagjai valós személyét rejtély övezi. A vámpírvilág rendőrségeként az a feladatuk, hogy megregulázzák a saját törvényeiket megszegő vérszipolyokat. De mi van akkor, amikor maga a Harlekin hágja át saját szabályait? Hogyan védekezhetnek ellenük az egyszerű vámpírok és alakváltók? Vagy Anita Blake? Miközben Anita szeretői érzelmi viharainak közepette egyensúlyoz, megjelenik a városban a Harlekin, s hamar kiderül, csöppet sem békés szándékkal."
Sokan vannak úgy ezzel a sorozattal, mint én: tudják, hogy az egész egy hullámvasútélmény, amit ha túl sokáig folytatsz, kukucskál a róka, de nem tudják megállni, hogy ne olvassák tovább.

A Harlekin ennek a hullámvölgynek egy fontosabb pontja. Hála égnek, Hamilton-nak sikerült az erotikát takarékra csavarnia, és behozni több olyan dolgot, amit a rajongók is szeretnek, így az izgalmat,  vagy a  krimicselekményt. Néhány régebbi karakter is kopogtatott. Itt volt például mindjárt Edward és Olaf, a bérgyilkos és a pszichopata, az én szívem csücskei.

Persze a szívszerelmeket azért még nem lehet rendesen kizárni. Richard megint kavarja a barna löttyöt, egyszerre szidja Anitát és féltékeny a fiúira. És az a jelenet a végén... Borzalmas. Sokan sajnálták ezt a barna szépfiút, de én biztos nem. Anita helyében páros lábbal rugdostam volna ki, már az első hisztijénél. Aztán ott van Nathaniel. A háremből talán ő az, akit szinte egyáltalán nem preferálok. Lehet, hogy jó természetű, de ha elfogy nála a cérna, akkor ő is hasonlóan morog, mint Richard.

Még egy kis infó. Olvastam, hogy Anita nem fogja növelni a fiúi számát. Vastapsot neki az önmegtartóztatásért!

Egyébként most ez a rész tényleg bejövős volt, sokkal több mindent sikerült belesűrítenie, mint az eddigi köteteknél. Remélem, hogy ez továbbra is így lesz. 4 csillag

Részlet a könyvből: "Hajnalodott, a vámpírok már a koporsóikat nyomták, amikor végre megint odáig jutottam, hogy megcsörgessem Edwardot. Kétszer is próbálkoztam már, míg Lisandro szakijai átnyálazták az irodát, és végül találtak is kis poloskákat, sajna az nem lett meg, ahonnan hallgattak bennünket, de legalább pár óra alatt tiszták lehettünk megint. Mázlink volt, nem volt rossz eresztés, pár éve még szupermenőnek számított, de nem a legújabb trükkök, elég közel kellett jönniük a klubbhoz, a szakik szerint nagy eséllyel a mobilegységes lehallgató- típus volt. Kisteherautó, benne kisvámpírok a kisfülessel. Ami azt is jelenthette, hogy a mobiltelcsivel meg számítógéppel még nem boldogulnak. Még, hogy ősi szervezet! Közben meg modernebbek, mint mi. Vajon mit vetnek még be?"

Adatok:
Kiadó: Agave Könyvek
Oldalszám: 496 oldal
 Megjelenés: 2009
 Sorozat: Anita Blake (14.)
 Egyéb megjegyzés: Puhatáblás, 3280 Ft

Laurell K. Hamilton: Haláltánc

Ez a kötet egyszerűen ször-nyű volt! Borzalmas! Grr... Egészen felhúzta az agyam.

A történet azzal kezdődik, hogy Anita arra gyanakszik (jogosan), hogy terhes. Először titkolja, meghagyja az illúziót, aztán a teszt pozitív lesz. Következő jelenetek: szex 200 oldalon. Azonban az orvosi rendelőben kiderül, mégsem vár babát, de a műszerek kimutatják Vlad- és Mowgli-kórt. Hopsz. Hazatérve ismét szex.
Másik problem: rengeteg mestervámpír érkezik a városba, és hozzák a rengeteg pomme de sang jelölteket. Ja, és persze valamelyiküket ki kell választania ágyhavernak az ardeur miatt.
A könyv utolsó része kicsit már érdekesebb (egy mikrobányit): feltűnik egy újabb nagy hatalmú vámpír, Merlin, és persze Marée Noire, a Vámpírok Sötét Öreganyja.
A jelenetek között persze ott a fülledt erotika, tripla szex, és sok sok olyan dolog, amit inkább nem írnék le.

Hamilton nem is tudom mit képzelt. Biztos, hogy az olvasók nem ezt akarták. Lehet, hogy pszichológushoz kéne mennie? Számomra ugyanis ez a kötet volt a mélypont.

Kezdjük a mazolistával:

• Anita érzelmi intelligenciája egyenlő a harasztokéval. Nulla, zéró, nuku. Még maga sem tudja mit érezzen. Egy hisztérikává avanzsált.
• Ronnie se jobb. Ő is egy hárpia, kiadak, hogy csak egy pasival szexelhet. Úristen...
• Újabb két emberrel bővült Anita pasijainak száma: London-nal és Requiem-mel. Mindkét pasi egy katasztrófa (főleg Requiem).
• Szex a könyv 400 oldala, a többi pedig a pasasok siránkozásai, hogy miért nem csak vele csinálják...
• Ha Asher eddig esetleg nem csapta volna ki a biztosítékot, most nagyon.
• Összességében: 575 oldal nyomor. -.-"

Amivel még lehetne valamit kezdeni:

• Az elmélet, miszerint Anita vérpán, és szukkubusz egyben.
• Marée Noire. Már nagyon várom, mikor fog elszabadulni.

Látható a listán, mennyire trutyi volt az egész. 2 csillag. Mert aranyos vagyok.

Adatok:
Kiadó: Agave Könyvek
Oldalszám: 575 oldal
Megjelenés: 2008
Sorozat: Anita Blake (13.)
Egyéb megjegyzés: puhatáblás, 3480 Ft

Laurell K. Hamilton: Fagyos érintés

Tartalom: Ismertek jól. A nevem Meredith Gentry, hercegnő és a faerie trón várományosa, korábban magánnyomozó a halandók világában. Hogy királynővé koronázzanak, folytatnom kell a királyi vérvonalat: utódot kell a világra hoznom. Ha kudarcot vallok, nagynéném, Andais királynő a faerie trónjára segítheti a fiát, az őrült Cel herceget. Engem pedig könnyedén eltesz láb alól. Hűséges őrök vesznek körül, akik megvédenek, szeretnek, és ha kell, az ágyamba bújnak. De minden próbálkozás ellenére elkerül a gyermekáldás. A gonosz királynő és bizalmasai ellenem szövetkeztek, így testőreimmel visszatértünk Los Angelesbe, remélve, hogy el tudtunk menekülni az udvari intrikák egyre gyülekező árnyai elől. De még száműzetésben sem lehet kicsúszni a sötét szándékkal közeledők markából. Most Taranis király, a faerie Seelie Udvarának hatalmas uralkodója halandók segítségével próbálja meg kézre keríteni testőreimet. De én tudom, hogy támadásának valódi célpontja én vagyok. Megpróbált megölni, amikor gyermek voltam. És most attól tartok, szándékai ennél is rettenetesebbek.

Merry visszatért! Halleluja! Khmm, nos ez a kötete a sorozatnak sokkalta jobb volt, mint az előző, ami konkrétan pornófilm forgatókönyvnek is elment volna. Itt volt minden: akció, politika, kisebb szex, poén, dráma és egy olyan vég, hogy "óóó"!

Alapvetően én is Doyle párti vagyok, mint Merry, de most még jobban megszerettem Rhys-t. Fagy még kérdőjeles, hiszen eddig olyan volt, mint Anita Balkeben Richard: nyafogós. Most nem tudom. Talán majd a következő kötetre megszeretem.

5 csillagot adok néki.

Adatok:
Kiadó: AGAVE KÖNYVEK KIADÓ KFT.
 Oldalszám: 268 oldal
 Megjelenés: 2011
 Sorozat: Merry Gentry (6.)
 Egyéb megjegyzés: puha kötésű, 2.980 Ft, következő kötet (valószínűleg) ősszel

Lidérces álmok, avagy Anita felszabadult gátlásairól

Úgy általában szeretem megvizsgálni a dolgok több oldalát is, mert lehet, hogy az egyiknek a valami fekete, a másiknak akkor is szabad fehérnek látnia.

Valaki sorban öli a sztriptíztáncosnőket St. Louis-ban. Testükön harapásnyomok, következtetés: vámpírok (többes számban). Anitát kirendelik helyszínelni, hiszen ő a szörnyszakértő, húzza elő a popsijából a gyilkosokat. Ms. Blake az előbbi stílus szerint áll az egészhez (tele van vele a...). Az üggyel sehogy se mennek semmire. Aztán jön az ardeur: végre képes lesz uralni. Ennek persze ára van. Nathaniel egyre rámenősebb, egyre csak Anita ágyába (és benne) akar lenni. Ami persze nemsokára megtörténik. Sikerül valahogy egy újabb triumvirátust összeeszkábálniuk (Damien, Nathaniel + Anita). Ha túl későn eteti Anita az ardeur-t, akkor tehát Damien-től szívja az energiát. Ennek következtében sok-sok szex jelenet bontakozik ki retinánk előtt. Richard visszamegy Jean-Claude-ékhoz, így teljes a másik trió, és a tagok is kapnak csomagolt hatalmat. Anita feje eléggé meg van kavarva, már azt sem tudja kicsoda/micsoda, kézbe kerül az önostor egy pár oldal erejéig. A vége: elkapják az egyik vámpírt az Öröklét Templomából, Anita vallatása, eredmény: egy cafattá lőtt vámpír, és a vámpírbanda nappali szállása. Azonban kiderül: nem fővámpírt írtották ki, csupán az ott hagyott legalját. Vágás, folytatás következik.

Azt vettem észre, hogy AB-hez kétféleképpen viszonyulnak: az egyik csapat imádja, akármit is tegyen, míg a másik tovább olvassa (azon az alapon, hogy egy moly fejezze be azt, amit elkezdett), de nem szereti (enyhén fogalmazva). Én még a kettő között vagyok. Vannak jó, és vannak rossz oldalai is, mint mindennek.

Kezdjük a "jóval", hiszen optimista szemléletű vagyok: Anita gigászi humorja, szexi pasik, cenzúrázatlanság, véres, hátborzongató.
Rossz: sok-sok szex, minden pózban
Igen és bizony és bólogatás. Nekem csupán annyi a gondom, hogy a könyv fele csöpögő orgazmusból áll. Pedig én nem pornó-Anitát, hanem gyilkoshumor-Anitát akarom. Mentségére legyen szólva, a könyvben ő maga is érzi, hogy hopsz, ez már sok(k). Neki is még csak olvadóbiztosítéka van. Nem vagyok prűd, közel sem. Szeretem, ha azért belátunk a kulissza alá is. Összegezve elbírnám ezt az egész orgiát, ha lenne mellette más felmutatható is. Pedig az vehető észre, hogy könyvről-könyvre kevesebb a nyomozás, vér, halál, erőszak, (meg minden ilyen sötét dolog), és egyre több az izé. Nyál.

A sorozatot továbbra is olvasni fogom, még ha így megy továbbra is. Végül is moly vagyok: amit elkezdtem, azt be is fejezem. (Mert ha nem, az szégyen.) 3 csillag

Adatok:
Kiadó: AGAVE KÖNYVEK KIADÓ KFT.
Oldalszám: 762 oldal
Megjelenés: 2007
Sorozat: Anita Blake (12.)
Egyéb megjegyzés: puha kötésű, 3.980 Ft, 2012-ben is kiadták, ugyanezen a néven

Égkék bűnök, avagy a dolgok romlanak

Az Anita Balke sorozatot mindig is szerettem. Legalábbis amíg el nem durvultak a dolgok. És sajnos ez a könyv most egy mélypont. De ne szaladjunk maratonit.

Kezdjük a tartalommal (NÉHOL VULGÁRIS): Anitát, az előző kötetekből jól ismert tökös csajt elkapta az ardeur, azaz a szukkubuszok természete - kisebb-nagyobb időközönként elemészti a vágy, így általában ráveti magát a legközelebb eső "bekészített" pasira, hogy csillapítsa azt amit kell (dugjon). De még nincs vége, Jean-Claude-ékhoz bekopogtat Belle Morte pereputtya, így nő a feszültség, hogy "Na, most mi lesz? Jön a főmufti és bekap minket reggelire!". Miss Blake sóhajtozik, hogy neki már "tökekivan" az élettel, és amúgy is, ő már belefáradt. Azért annyira nem hagyja el magát (hálaistennek), hogy otthagyja a guanóban JC-t. Nemsokára a vendégek kérik az "ajándékukat", mondván, nekik is vannak szükségleteik (szex, szadizmus). Az egyetlen potencionális áldozat az meg persze Asher. Ágybabújós jelenet következik, szigorúan azért, mert Anita szereti Asher-t, és meg akarja védeni. A fülledt kaland után, AB helyszínel: valaki felszögezett egy pasast a falra. Az áldozatok meg egyre gyűlnek, és a haláluk is egyre durvább: széttépték őket, fej alatt - vajon ki/mi tehet ilyet? A főnöknek eldurran az agya (nem szó szerint), két hét pihire bocsátják. Anita úgy érzi a nyakába zuhan minden: meg kell oldjon egy sorozatgyilkosságot, ki kell elégítenie az ardeurt, gondoskodnia kell a pasijai lelkivilágáról, és hadd ne soroljam még mi mindenről...

Az eredmény: rinya. És szex. De legeslegelőbb inkább a szex. Kicsit hasonlított ez a kötet LKH egy másik sorozatának kötetéhez: Misztrál csókja. Annak is a három negyede szex, a többi viszont említésre se méltó.

Nem akarom nagyon szapulni, mondom mi volt benne a jó. Teszett a végén a krimiszál, és bár ez nem az a fajta krimi, hogy tippelgetni lehet a gyilkosjelöltekre, de nekem bejön. Talán pont azért, mert nem kell gondolkodni... Ki tudja? :)

A másik dolog, ami igazán kiemelkedett, az az újabb veszély: megelenik az "Örök Sötétség Anyja". Elég  érdekesnek ismertem meg abból a néhány oldalból, amiben szerepelt. Egyenlőre "alszik", úgyhogy nem hiszem, hogy a következő kötetben megjelenik, de ha mégis... Remélem, addigra Anita képes lesz annyira összekaparni magát egy kiskanállal, hogy ne purcanjon ki. Mindazok mellett, hogy szexista, hímsoviniszta, és úgy káromkodik, mint a legrosszabb kocsis, kár lenne érte.

2 csillagos. Kizárólag Jean-Claude és ÖSA miatt.

UTÓLAGOS KIEGÉSZÍTÉS: Hamilton néni most kizökkent a címadásból. Eddig ugyanis mindig a könyvben szereplő épületekről nevezgette el a sorozat részeit. A mostani cím viszont - Égkék bűnök - semmihez sem köthető. Mondjuk ez már tényleg szőrszálhasogatás...

Jean-Claude és a drága Miss Blake