A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Macskaköröm. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Macskaköröm. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. április 23., kedd

Kelley Armstrong: A szellemidéző

Először is el kell mondanom, hogy a molyos ajánlások és a kiemelkedően jó YA-könyvnek való minősítéséért kezdtem el a sorozatot. Öszintén nem tudom, mit is vártam. Egy új Harry Potter-szerű átütő sikert? Egy pályázót a Top Kedvencek Listára? Esetleg egy nagy csalódást? A legpontosabban egyik feltett kérdés se tudja leírni, mit is érzek a trilógiával kapcsolatban. Nézzük részletesen.

"Chloé Saunders nem akar mást az élettől, mint bármelyik tinédzser: esélyt arra, hogy befejezhesse az iskolát, barátokat találjon, és talán egy fiút is magának. Amikor azonban elkezd szellemeket látni, megérti, hogy az élete soha nem lesz olyan, mint a többieké. 
A figyelmét követelő szellemektől körülvéve Chloé végül összeomlik, és bekerül egy kisebb elmezavarral küzdő fiatalok számára fenntartott otthonba. A Lyle Ház először normálisnak tűnik, de ahogy Chloé sorra megismeri a többi ápoltat – a sármos Simont és gyanús, soha nem mosolygó bátyját, Dereket, a visszataszító Torit és Rae-t, aki túlságosan is szereti a tüzet – rájön, hogy valami különös, baljós dolog köti össze őket, amit nem lehet a szokásos „problémás a gyerek” viselkedéssel magyarázni. Ahogy együtt nemsokára azt is felfedezik, hogy a Lyle Ház sem egy a szokásos otthonok közül…"


2013. március 26., kedd

Macskaköröm (13)

Leiner Laura: Szent Johanna Gimi 7. - Útvesztő

"– Amit a legjobban szeretek Emóban, az az, hogy egyáltalán nem erőltetett. Bírom, ha festékes a ruhája, az arca, a keze, a bakancsa. Bírom, hogy elmegyünk kajálni, és bármit megeszik, sőt, szerintem azt se tudja, mi az a szénhidrát. Bírom, hogy mindig hangosan röhög, és nem érdekli, hogy mások mit gondolnak róla… Bírom, hogy fura ruhákat hord, hogy idétlenségeket néz, hogy magasról tesz a divatra, hogy minden rohadt „cuki” kép láttán visongani kezd, és állandóan meg kell ígérnem, hogy megszerzek neki valami kisállatot. Bírom, hogy nem nyafog a robogón, hogy bármilyen filmet megnéz, hogy tudok vele playstationözni, hogy lehet vele röhögni és hogy akármikor csinálhatom ezt, mert nem jajgat érte – mondta, aztán hirtelen odanyúlt Virághoz, és két kézzel összekócolta a haját. Virág tényleg nem kezdett el vinnyogni, csak hangosan nevetve hagyta, hogy Ricsi a fél karjával megragadva magához ölelje, majd folytatta. – Kit érdekel, ha ma elfelejtett fésülködni? Ez legyen a legnagyobb hibája – vonta meg a vállát. – Teszek rá. Nézd meg őket – biccentett Edináék irányába, akik hárman igyekeztek a suli felé, konkrétan a teljes őszi divatkatalógusba öltözve. – Belőlük van egymillió. Emóból meg egy."

"A gondolataimba merülve ücsörögtem a babzsák fotelemen, amikor felcsendült a Basket Case, én meg azonnal felvettem a telefont.
– Végre leráztam Cortezt, már vártam, hogy hívj, Pisti – szóltam bele. Cortez akkorát röhögött a vonal másik végén, hogy önkéntelenül is elmosolyodtam.
– Pisti? – kérdezte nevetve. – Pistivel csalsz meg?
– Mi bajod Pistivel?
– Á, nem, semmi. Biztos jó arc."

"….., amíg rá nem kattintottam Cortez adatlapjára. Na és akkor ledöbbentem. Ugyan is volt egy feltöltött képe, méghozzá rólam! Az a kép volt, amit Virág készített a ruhaszalonban, amikor fentről fényképez, én pedig a fehér ruhámban ülve felnézek a kamerába. Nem voltam betaggelve rajta (nem akarta, hogy bejelölgessenek ismerősnek), és a kép alatt is csak két rövid szó volt írva: „my girl"."

"[Virág] – Jó. Szóval. Uhh. A tünetek alapján biztos, hogy… nekem… jaj. Szóval prosztatagyulladásom van – mondta ki. Én mosolyogva a szám elé kaptam a kezem, Kinga pedig lehunyt szemmel egyszerűen megfejelte a mosdó csempéjét. Egymás után háromszor."

"– Tisztelt tizenkettő bé – sétált ki hozzánk Máday.
– Máday néni! Csokoládé! – kurjantotta Zsolti. Ő a barátait általában úgy köszönti, hogy „csoki”, de ha felnőttel van dolga, akinek meg szeretné adni a tiszteletet, akkor udvariasan azt mondja, „csokoládé”. Valóban, az úgy tényleg sokkal megtisztelőbb."

2013. március 19., kedd

Macskaköröm (12)


Nail Gaiman: Amerikai istenek

"("Amondó vagyok, egy város nem is város könyvesbolt nélkül. Lehet, hogy városnak hívja magát, de ha nincsen könyvesboltja, senkit nem tud átverni.")"

"A holló felröppent és elszállt. […] Árnyék megindult felé. A madár megvárta,
míg közelebb ér, aztán egy nagy szárnycsapással átrebbent egy másik faágra.
– Hé – mondta Árnyék. – Huginn vagy Muginn, bármelyik is vagy.
A madár megfordult, gyanakodva félrehajtotta a fejét és csillogó szeme Árnyékra meredt.
– Mondd, hogy „Soha már” – kérte Árnyék.
– Baszd meg – mondta a holló. Többé meg sem szólalt, amíg az erdőben voltak."

"Baseballsapkáján a következő szöveg díszelgett:
AZ EGYETLEN ASSZONY, AKIT VALAHA SZERETTEM, EGY MÁSIK FÉRFI FELESÉGE VOLT…
AZ ANYÁM!"

"Ha isteneket akarsz egy csoportba gyűjteni, az olyan, mint felsorakoztatni egy csomó macskát. Természetüknél fogva nem alkalmasak rá."

"Mondd meg neki, hogy kurvára átprogramoztuk a valóságot. Mondd meg neki, hogy a nyelv egy vírus, a vallás egy operációs rendszer, és az ima nem több, mint egy kibaszott spam."

2013. március 12., kedd

Macskaköröm (10)

Kresley Cole: A démonkirály csókja

"– N'íxi néni K.O.-ra teszi magát. Budapestre megyek, fel kell derítenem egy bandát, amelyben halhatatlan hódítók játszanak – magyarázta. – A nevük Lords of the Underworld. Ha itt nem jön rád a párosodás vágya…" ((Megj.: utalás Gena Showalter: Lords of the Underworld sorozatára))

"-Mi az a vrekener?
Sabine mély levegőt vett, és a mennyezetre nézet. Nem gyilkoljuk le a közönséget, nem gyilkoljuk…"


"– A partinak vége, a démonkirály nyomorék! Mármint hazatért! A démonkirály hazatért!"

"Kedves kiscica!
Ez minden ami tőled telik? Nincs kedved belebújni abba a nagylányos bugyogódba, hogy végre magad nézz szembe velem? Persze, csak ha nem félsz, hogy a Nixanator majd elfenekeli Omort pincurka popsiját.(…)"

"Az, hogy a szemem sem rebben, még nem jelenti azt, hogy vak vagyok."

" A… a férfiak védik meg a nőket és a gyerekeket. – Dárdákkal felfegyverkezett démonok készülődnek, hogy lerohanják a szörnyeteget. – Ők majd megmentenek minket.
– Kösz. Azt hiszem, most legszívesebben elhánynám magam. – Ezt a társadalmat újra kell írni… de teljesen!"

2013. március 5., kedd

Macskaköröm (9)

Ilona Andrews: Mágikus találkozás

"Menj, mosd meg a fogad, fésülködj meg, vegyél száraz ruhát, és hozd a puskákat. Elmegyünk a Wal-Martba."

"Nagyi ezután teljes fél napig egy szót sem szólt. Nagyapa ezt valamiféle rekordnak nevezte, és megjósolta az apokalipszis közeli eljövetelét."

"– És kedves leszek és készséges.
– Ahhoz csoda kell."

"– Bízom magában.
– Híres utolsó szavak."

"– Szerintem maga őrült – mondta Rose.
– A boldogsághoz képest az épelméjűséget túlértékelik, kedvesem."

"A barátok teszik elviselhetőbbé a világot."

2013. február 26., kedd

Macskaköröm (8)


Colleen Houck: A tigris átka

"Biztos vagyok benne, hogy te egy rendkívül romantikus tigris vagy."

"– Több mint háromszáz éves? – hüledeztem. – Ez azt jelenti, hogy mikor is születtél?
– 1657-ben.
– Oké – nyugtáztam megrökönyödve. Úgy látszik, az idősebb férfiakra bukom."

"De férfival lenni sokkal bonyolultabb, mint tigrissel."

"Amikor a választék Tarzanra és a majmokra szűkül, Tarzan egész jó választásnak tűnk, nem?"

"Beleszeretni olyan lenne, mint leugrani egy szikláról. Vagy a legintenzívebb élmény, ami csak történt velem, vagy a legostobább hiba, amit valaha elkövettem. Vagy átértékelném és élvezném az életet, vagy összetörném magam, halálosan megsérülnék."

"Mellettem egy szakadt plakát lengedezett a szélben. Elkaptam a szélét, és visszasimítottam az oszlopra. Egy fehér tigris volt rajta. Hát, helló, gondoltam. Remélem, csak egy van belőled… és nem tinédzser lányokat szoktál reggelizni."

2013. február 19., kedd

Macskaköröm (7)


Kemese Fanni: A napszemű Pippa Kenn

"– Te lány vagy. Hallom a hangodból. Én pedig úriember vagyok. Az úriemberek meg nem bántanak lányokat. Bárhová követlek, ha van vized."

"Zavartan elmosolyodtam, mire keresztbe fonta a karját, ajka lebiggyedt, és ettől már megint irtó csúnya lett. Pedig épp azt hittem, hogy a hiedelmekkel ellentétben egy lány reggel is lehet szép."

"– Olyasmit inkább ne ígérj, amit nem fogsz betartani!"

"– Mind egyedül vagyunk, Pippa, ha van velünk valaki, ha nincs.
– Ez nem igaz – jelentettem ki. – Maga soha nem tapasztalta meg, hogy milyen egyedül lenni, hogy milyen minden egyes nap úgy felkelni, hogy nincs kivel szót váltania, nincs kiért aggódnia, nincs kit szeretnie. A tudattal élni, hogy talán soha nem találkozik majd egyetlen emberrel sem. – Rövid szünetet tartottam. – Nem becsüli amije van, mert nem tudja, milyen anélkül."

"Péntek, ha nem voltak felhők, mindig az eget bámulta. Lehet, hogy csillagász volt a régmúlt időkben."


2013. február 12., kedd

Macskaköröm (6)

Andri Snaer Magnason: Lovestar

"Minden alkalommal, amikor levegőt veszek, valami megsajdul bennem. Örökre egy ütemre akarok veled lélegezni."

"Egy tízgrammos királylepke műholdas segítség nélkül odatalál ezer kilométerre fekvő helyre. Egy csér évről évre elrepül észak-izlandi fészkéből a kedvenc sziklájához a dél-afrikai Fokvárosban, és csak az ösztöne vezérli. Mogyoró, mazsola vagy porszem nagyságú aggyal rendelkező állatok is képesek voltak erre, de a nagyra nőtt fejű embereknek tizennyolc műholdra, vevőre, radarra, térképre, iránytűre, jeladóóra, húsz év képzésre és egy hullámokkal csaknem az átlátszatlanságig telt légköre volt szükségük ahhoz hogy megismételjék a mutatványt."

"Ilyet még nem pipált. Semmihez sem volt fogható, mintha egy mesébe csöppent volna.
– De hisz ez…
– Pontosan.
Indriði a magasba emelte a kezét.
– Ez Miki egér! Miki egerek! Miki egeret hoztatok létre, igazi élő Miki egeret! […]
– Óvatosan, cimbora. Az egerek még nincsenek készen. Meg kell tanulniuk egy kis jó modort.
– Micsoda?
– Vadak, megeszik a gyerekeket.
– Ja. értem – mondta Indriði. – A hörcsögöm, Bolyhos is mindig megette a kölykeit.
– Nem kölyköt mondtam – mondta Grímur. – Gyerekeket."

"Megrendelés:
Fehér lánggal égő külső magnéziumréteg, majd pirosan-sárgán lángoló sárga kénvegyület, aztán egy réteg zölden sziporkázó halványzöld rézszulfát, majd az alsónemű; szivárványszínűen égő keverék: 60% műszál, 40% gyapjú, végül a test természetes napfehér ragyogása, két felrobbanó szilikonpárna tűzijátékától kísérve.
A mindössze ötvenhárom évesen májgyulladásban elhunyt Pamela Anderson megrendelése, akinek Hollywood feletti hullása különösen emlékezetessé vált."

"A világot olyan alapossággal nyilvántartották, hogy a legutolsó tengerben úszó kuláról is ki lehetett nyomozni, ki a tulajdonosa."

2013. február 5., kedd

Macskaköröm (5)

Kelley Armstrong: The Awakening - Az Ébredés

"– Csajszikám, neked aludnod kéne, úgy nézel ki, mint egy hulla!
– Ez csak a nekromanta gének hatása."

"Egy jó drámában a főhős soha nem a legrövidebb úton ér célba. Elindul, majd olyan akadályba ütközik, ami eltéríti, újabb akadály, hosszabb kitérő, még egy akadály, még egy kitérő…., csak akkor érheti el a célját, amikor a jelleme eléggé megerősödik és megérdemli."

"– Ó, hát persze! – szólt Tori. – Chloé tanulni fog belőle! Van olyan, hogy leállsz? Olyan vagy, mint egy örökké fürge kis Duracell nyuszi…"

"Simon felemelte sártól foltos arcát, és megdörzsölte az állát? - Én azért szeretem a fogaim. Mindegyiket!"

"A kíméletlen igazság mindig jobb a kényelmes hazugságnál."

"Arra számítva, hogy legalábbis egy doberman nyálazza a kerítést, követtem a tekintetét egy kis fehér szőrpamacsig… ilyen ölebet hordanak a nők a táskájukban. Még csak nem is ugatott, egy helyben táncolt, és minket bámult.
– Atyaúristen! Egy gyilkos pomerániai fenevad! - pillantottam Derekre. – Kemény dió, de szerintem van esélyed!"

2013. január 29., kedd

Macskaköröm (4)

Dan Wells: Partials - Részben ember

"A boldogság a legtermészetesebb dolog a világon, ha megvan, és a leglassabb, legfurcsább, leglehetetlenebb dolog, ha nincs."

"– Ha nem tudod megismerni az igazságot, éld át a lehető legnagyszerűbb hazugságot, amit csak képes vagy kitalálni – javasolta Isolde."

"A megpróbáltatásaim erősebbé tesznek."

"-Jó látni titeket- mondta Haru.
-Látsz engem?-tapogatta végig magát Marcus, hirtelen megdöbbenést tettetve.-Akkor elmúlt a bájital hatása?Utoljára adom oda az ebédem egy beszélő mókusnak!"

"-Gondolom, nem számít, melyik háború volt – folytatta Tovar. – Otthagytam négy lábujjamat, egészségi okokból leszereltem a tengerészgyalogságtól, és hazamentem Georgiába jéghokizni.
(… )
-Ami engem illet, medikusként még mindig várom a történet izgalmas részét – jegyezte meg Marcus.
Tovar meglepődötten nézett rá.
-Tessék?
Marcus szélesen vigyorgott.
-A lábujjak, ember, mutassa a lábujjait!"

2013. január 22., kedd

Macskaköröm (3)


Simon Elkeles: A vonzás szabályai

"Brandon ártatlanul csillogó szemmel fordul apa felé: – Apa, te tudsz vízszintesen tangózni?"

"– Miért? Szerinted nincs olyan, hogy szerelem első látásra?
– Nincs hát! Szex első látásra, na, olyan van. Meg vonzódás. De nem szerelem."

"Se a testem, se a lelkem nem alkalmas az alázatra, és inkább megdöglök, de senki seggét nem nyalom ki."

"– Veszélyes vagy – mondja.
– Miért?
– Mert a lehetetlent is elhiteted velem."

"– Olyan cuki volt!
– A görények is cukik, mégsem randiznék eggyel sem."

"A vonzásnak nincsenek szabályai."

2013. január 20., vasárnap

(P) Macskaköröm (2)


Joss Stirling: Lélektársak – Sky
"– Tökéletes a magasságod. A mi családunkban mindenki óriás vörösfenyő-méret; egy bonsai pont jól jön a változatosság kedvéért." 
"Ha én vagyok a hangvilla, te vagy a tökéletes „A” hang, csak próbálj felhangolni!"
"A papád épp most veszi le rólam a mértéket a koporsómhoz, mondta Zed.
Á, dehogy!
Furcsa képek ugranak be… mind meglehetősen fájdalmas, és hátrányosan érinti a jövőbeli terveimet, hogy egyszer én is apa legyek."

"Hogy képes arra a terem másik végéből, hogy elvörösödjek miatta? És egyáltalán, hogyan képes csak így beszélni hozzám? Szállj ki a fejemből!
Nem tudom leállítani a dolgot, ha már belekezdtem. Mondta már neked valaki, hogy ha kimennél az utcára ebben a ruhában, leállna a forgalom?
Ez rosszat vagy jót jelent? Teljesen őrült voltam, hogy egy test nélküli hanggal folytattam tárgyalást."

2013. január 8., kedd

Macskaköröm (1)


 Julie Kagawa: Iron Daughter - Vashercegnő (Vastrón 2.)
"Attól a pillanattól kezdve, hogy a lábadat Sohaföldre tetted, te voltál a végzetem."
"Csalogatni fognak, játékokkal, szép szavakkal, és kiélvezik a keserűségedet. Ne hagyd, hogy fogást találjanak rajtad! És senkiben se bízz! – Szünetet tartott, és a hangja még inkább elmélyült. – Még bennem se."
"Mély lélegzetet vettem, visszanyeltem a könnyeimet, és arra összpontosítottam, hogy fagyjanak csak meg bennem. Fagyjon meg minden, könnyek, érzelmek, emlékek, minden, ami gyengévé tesz. Mert ha a Téli Udvarban kell eljátszanom a szerepemet, nekem is jéggé kell válnom. Nem, nem is jéggé: vassá."
"– Ezer és ezer halandó lányt láttam már – mondta lágyan –, többet, hogysem össze tudnád számolni, a világ minden részéből. Számomra mind egyformák. – Az ujja az állam alá csúszott, és felemelte a fejemet. – Ők mind csak a külsőmet látják, nem azt, aki valójában vagyok. Te viszont igen. Te láttál a bűbáj és az illúziók nélkül, még azok nélkül is, amelyeket a családom előtt is fenntartok, ami csak komédia, hogy túléljem őket. Te láttad, ki vagyok valójában, és mégis itt vagy. – Hüvelykujjával végigsimított a bőrömön, jegesen forró érintésemléket hagyva maga mögött. – Itt vagy, és én nem vágyom más táncra, csak erre."