Liebster Blog Award

A molyon mostanában sokat fordul meg ez a díj, de azért eléggé meglepődtem, amikor én is kaptam. Ezúton is nagyon szeretném megköszönni RavenS-nek! Nem is tudod, mennyire jól esett, hogy eszedbe jutottam. :)

Szabályok:
1) Linkkel jelöld azt az embert, aki téged jelölt/nevezett a díjra!
2) Válaszolj a 10 kérdésre, amit a neveződ kiírt!
3) Nevezz/jelölj Te is 10 embert a díjra! (Arra figyelj, hogy 200 alatti legyen a követőik száma)
4) Írj Te is kérdéseket az általad jelölteknek!
5) Jelezd a jelöltjeid blogjain, hogy jelölted/nevezted őket!

Zakály Viktória: Szívritmuszavar

Magyar Könyv

Három hónapja olvastam a könyvet, de még most se tudom pontosan , hogy mit érzek a könyv iránt. Nézzük a tartalmat.


"Csönge. Egy hely, mely mindent megváltoztat. Egy hely, melyet soha nem feledsz. Egy vágy, mely örökre a szívedben marad. A lány nem hisz a véletlenben, csak a sorsban, a fiú nem hisz a szerelemben, csak a kötelességben. Évek óta ismerősök, látták egymást egyetemi előadótermekben és folyosókon. Mindketten érezték, hogy ez a kapcsolat több lehetne, de soha nem lépték át a határt, nem közelítettek egymáshoz, az érzés beleveszett a szürke hétköznapokba. Csönge azonban mindent megváltoztat. Öt nap, mely felforgatja a világukat, és lángoló, fájó szerelemre gyújtja a lányt. Bármit megtenne a fiúért, felrúgná a saját életét érte. De mit érez a fiú? Fel lehet adni mindent a szerelemért? Van-e kiút a múltból, és a jelen láncaiból? Vagy minden út egy padláshoz és egy komor kötélhez vezet? A sóvár vágyakozásról és egy gyönyörű, felkavaró szerelemről szól ez a regény, mely igaz történeten alapul. Tudod, mi a szerelem másik neve? Csönge."

Kelley Armstrong: A leszámolás

A Sötét Erők trilógia ezzel utolsó kötetéhez jutottunk.

"Kelley Armstrong nagy sikerű Sötét erő trilógiájának hihetetlenül izgalmas befejezése.
A tizenöt éves Chloé Saunders hétköznapi életet szeretne élni. Nem adatik meg neki. Chloé ugyanis genetikai módosítás áldozata, olyan nekromanta, aki akarata ellenére képes felébreszteni a holtakat. Chloé, és hasonszőrű, különleges „tehetséggel” megáldott (vagy inkább elátkozott?) társai az életüket mentik a pokoli szervezettől, amelyik létrehozta őket.
És, ha mindez nem elég, Chloé gyengéd érzései a testvérpár – Simon, a kedves varázsló, és bátyja, Derek, az annyira nem kedves vérfarkas – iránt összezavarják a fejét. Ráadásul az a szörnyű gyanúja, hogy szíve mindinkább a vérfarkas felé hajlik…
Kétségtelenül nem hétköznapi történet!"

Kelley Armstrong: Az ébredés

Folytatódik a Sötét erők trilógia értékelése. Lássuk a második részt!

SPOILER VESZÉLY

"Chloé Saunders menekülés közben őrült felfordulást okoz… szó szerint…
Chloé valaha teljesen hétköznapi tinilány volt – legalábbis ezt gondolta. Aztán rájött a megdöbbentő titokra, hogy nem más, mint egy két lábon járó tudományos kísérlet. Születésekor az Edison Csoport névre hallgató gonosz tudóscsapat genetikai módosítást hajtott végre rajta. Chloé megváltozott, egyedülálló képességekkel rendelkező nekromanta lett, aki szellemeket lát, feltámasztja a halottakat, és ez gyakran szörnyűséges következményekkel jár. S ami még rosszabb, egyre erősödő képessége fenyegetést jelent az Edison Csoport fennmaradó tagjai számára, akik úgy döntenek, véget kell vetni ennek a kísérletnek – örökre…"

Kelley Armstrong: A szellemidéző

Először is el kell mondanom, hogy a molyos ajánlások és a kiemelkedően jó YA-könyvnek való minősítéséért kezdtem el a sorozatot. Öszintén nem tudom, mit is vártam. Egy új Harry Potter-szerű átütő sikert? Egy pályázót a Top Kedvencek Listára? Esetleg egy nagy csalódást? A legpontosabban egyik feltett kérdés se tudja leírni, mit is érzek a trilógiával kapcsolatban. Nézzük részletesen.

"Chloé Saunders nem akar mást az élettől, mint bármelyik tinédzser: esélyt arra, hogy befejezhesse az iskolát, barátokat találjon, és talán egy fiút is magának. Amikor azonban elkezd szellemeket látni, megérti, hogy az élete soha nem lesz olyan, mint a többieké. 
A figyelmét követelő szellemektől körülvéve Chloé végül összeomlik, és bekerül egy kisebb elmezavarral küzdő fiatalok számára fenntartott otthonba. A Lyle Ház először normálisnak tűnik, de ahogy Chloé sorra megismeri a többi ápoltat – a sármos Simont és gyanús, soha nem mosolygó bátyját, Dereket, a visszataszító Torit és Rae-t, aki túlságosan is szereti a tüzet – rájön, hogy valami különös, baljós dolog köti össze őket, amit nem lehet a szokásos „problémás a gyerek” viselkedéssel magyarázni. Ahogy együtt nemsokára azt is felfedezik, hogy a Lyle Ház sem egy a szokásos otthonok közül…"

Visszatérés

Szeretném kezdeni is egy óriási bocsánatkéréssel. Először is azért, mert ígéretemet megszegve nem egy, hanem három hét telt el a legutóbbi bejegyzés óta. Másodszorra pedig ott vannak a beígért kritikák, amiket január (úristen, de szégyenlem magam) óta nem írtam. Most ezt szeretnám majd valahogy pótolni. Nem, nem kell aggódni, megoldom valahogy.

Megoldásnak azt gondoltam ki, hogy a MBlogger Rovatokat egybe gyúrom a kritikákkal, így egy napi bejegyzés úgy nézne ki, hogy: kritika egy régebben/újabban olvasott könyvről, slash és alatta a Rovat. Na, hogy ez hogy fog működni, én se tudom, de mindenképpen jó lenne visszajelzéseket kapni. Az például, hogy az elmarasztott hetek alatt többen kerestek fel napi&heti szinten, nagyon meglepett és egyben örömött okozott. Köszönöm nektek. :)

Húsvét & OFF

Minden kedves olvasónak/idetévedőnek kellemes, könyvekben és békességben gazdag Húsvétot kíván az SLBlog!

Eme Ünnepet vidéken fogom megünnepelni a családdal, úgyhogy most búcsúzok néhány napra. :) Jövő héten találkozunk!